Marketing, a csodafegyver

Egy hónap telt el mióta ezerrel belevetettem magamat az online marketing világába. A nap 24 órájából szinte 18-at ezzel töltöttem. Olvastam cikkeket, nézegettem videókat, olyan ismerősökkel értekeztem, akik ebben a témakörben járatosak. Igyekeztem minél több infót begyűjteni e témakörrel kapcsolatosan, és ezt rögtön beépíteni a saját világomba. Miközben ezt csináltam, folyamatos vívódás zajlott bennem. Nem értettem, hogy miért.

De aztán megfogalmazódott bennem, amit most le is írok.

Úgy gondolom, hogy egy ideális világban nincs ez a fenevad nagy globalizáció, a kereslet kínálat ki tud egyenlítődni, az emberek a kis szűk környezetükben ki tudják elégíteni egymás szükségleteit a munkájukkal. A pék azzal, hogy kenyeret ad a falujának, a szabó azzal, hogy megvarrja a ruhákat, az óvónő azzal, hogy vigyáz a gyerekekre, stb. Ott nincs szükség reklámra és különböző marketingfogásokra. Csak szükséglet és kiegyenlítés létezik. Lehet, hogy nem dúskál senki a javakban, és nincs eltúlzott anyagi jólét, de mindenki fenn tudja magát tartani. Azonban azt már tudjuk, hogy a jelenlegi világban ez nem így működik.
Az egyik pék beveti a „marketinget” és azt mondta, én csinálok kiflit, és ezt tudja meg az egész ország, beígéri az: „egyet fizet, kettőt kap” szlogent és megszerezi az egész országot, elad egy csomó kiflit. Vizsgáljuk meg, mi történt. A kereslet nem nőtt, csupán az történt, hogy elvette a többi falu pékjétől a piacot és a többi péknek felkopott az álla. A családjaik pedig ettől kezdve éheztek. A mester pék, aki marketinget alkalmazott verte a vállát és növesztette a pocakját. Ha nagyon drasztikus akarok lenni, akkor így folytatnám: majd jött egy gondolata, és elkezdte híresztelni, hogy hogyan lehet „jó” üzletet csinálni, és a saját történetét kezdte jó pénzért árulni.

De nem is ez a lényeg. A mai világunkban már valóban nincsenek határok, nincsenek távolságok, nincs erkölcs, és nincs együttérzés. Csak pénz, profit és hatalom létezik. És hogy az emberek céljukat elérjék, ahhoz kisebb nagyobb mértékben minden kézzel foghatót meg is tesznek. Ma a háború nem íjjal, karddal, vagy puskával folyik a területek meghódításáért, hanem reklámmal és marketinggel.

Az is észrevehető, hogy kinn a valóságos életben már a marketing fogások tárháza kezd kiüresedni, lassan elfogy a választék, vagy az ellenfél is kiokosodik, és az azonos fegyverek egymás ellen fordulnak. Nincs már itt keresni való, mondják az ügyesebbek.

És jön egy új felület, a virtuális tér, az Internet. Az emberek többsége amúgy is ott van, pénze már alig, munkája, megrendelése se sokkal több, ideje meg bőven, „oszt” szörfözik.

A jó marketinges pedig ezt a világot is meg akarja hódítani. Itt még könnyebb dolga van, hisz mindent csak virtuálisan kell megteremteni. Csak szöveg meg néhány kép és máris kész van a „Pláza”. A NET már nem az emberek egymásközti kapcsolatának a megteremtéséről, a kérdések és a tapasztalatok megosztásáról, hanem csak az „üzletről” fog szólni. Hát ez a cél?

A válasz nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne. Csak az a lényeg, hogy ez egy újabb potenciális terep. És a folyamat megállíthatatlan. Ha egy cégnek hónapról-hónapra nyereséget kell felmutatnia, akkor nincs kérdés csak stratégia, benne grafikonok, termékek, számok, és a lényeg, a nyereség. Ha ennek vesztesei is vannak az nem számít, egy a fontos, hogy ne én legyek az. És ez így van jól, állítják ezt sokan. Nem más ez, mint küzdeni a fennmaradásért, harc az élet és a halál között. Pedig ha jobban átgondoljuk, a győzelem csak időszakos.

Olyan ez, mint a rákos daganat az emberi testben. A daganat felemészti az egészséges sejteket, hogy növekedhessen és életben maradhasson, de végül elhal a test és vele hal a rákos daganat is.