Milyen jó témát dobtál fel, és épp időben tetted azt, mert manapság
pont ez a legfőbb probléma: a külsőségek! Hozzáteszem, én teljes kí-
vülállóként eszmélem az eseményeket!

A társadalom és a külső kritikák:

Sok esetben észreveszem, hogy egyes emberek minduntalan
egyedül vannak, sehol sem tudnak beilleszkedni, elítélik,
kiközösítik, durváskodnak velük.. stb..
S hogy miért van mindez? Nos igen, ám a válasz is olyan
könnyű, mint amennyire nehéz: a külsőségek! Már megint!
Mondhatnád! De hányan mondhatják ezt a való életben is!
De hányan! Tegyük fel, valaki kihozza magából – mindenki
a saját stílusa szerint – a legjobbat, és úgy sem felel
meg, akkor kérdem én: ki a rút és ki a szép valójában?!

Na erről ennyit!
Van még mit fejlődni!

Ám ugyanez a helyzet más külsőségekkel is, nem csak a szép
vagy a csúnya emberrel, de a kocsikkal és a munkával, házzal,
utazással is! Nem mindegy, hogy Egyiptomi vagy Balatoni nyara-
lással dicsekszem, és ez a szomorú! Ezzel az igazi értékeket
hagyjuk elmenni magunk mögött, amire igazán vágyik az ember!
S az tudjuk, hogy Sz betűvel kezdődik! Csak ennyit akartam!

Norina